Ez a három dolog összefoglalja az én énidő rituálémat, de vajon mik is ezek? Két gyerek és egy vállalkozás mellett az egyensúly nálam nem valami megérkezett állapot. Nem az van, hogy „most már rendben vagyok”, és onnantól minden könnyű.
Az egyensúly nálam inkább egy folyamatos visszarendezés. (Ezt a blogot is úgy írom, hogy mindkét kisfiam itthon van, és másfél percenként akarnak valamit 🙂 )
Van, amikor érzem, hogy szétesik a kapcsolatom a külvilággal. Túl sok inger, túl sok elvárás, túl sok zaj. Van, amikor a testem vagy a szervezezem jelzi, hogy elvesztettük egymást (nagyjából minden decemberre és minden májusra… :D) És van, amikor úgy érzem, én magam tűnök el a saját életemből, mintha megszűnnék létezni, mint egyszerű “Csilla”, csak a szerepeim vannak.
Borzasztó nehéz munkával (erős teljesítmény fókusz – nehéz elfogadni, hogy oké a pihenés ugyebár…) összeállt egy rutinom, amiben megtalálom a különböző egyensúlyokat:
🥊 Heti 2 thai box (muay thai)
Ez az, amikor helyreállítom a kapcsolatomat a külvilággal. Ennél jobb stresszlevezetést nehezen találni 🙂
🤍 Heti 1 LoveYourBelly
Ez a kapcsolatom a testemmel. Szülés után brutálisam szétnyílt a hasizmom. Megműttetni nem vagyok hajlandó, de heti egy tornával szépen be tudtam zárni és kordában tudom tartani.
🧘♀️ Heti 1 bikram jóga
Ez az, amikor helyreállítom a kapcsolatomat magammal. Ez az én heti egy randim saját magammal 🙂 Néha a nagy rohanásban ott veszem észre először, hogy létezem. Belenézek a tükörbe, és gondolatban azt mondom: „Szia. Hát te is itt vagy.” A vasárnap esti óra gyertyafényes, zenés óra, a gyarkolatok fixek, minimális instrukcióval, utána teljesen újjászületek. Mindegyik pozícióban van valami kihívás, és valami, amit szeretek, de van két kedvencem: a nyíl és a teve póz. A nyíl póz mindig megmutatja, mennyire billentem ki az egyensúlyomhoz, vagy mennyire könnyű visszatalálnom (konkrétan egyensúlyozni kell), a teve póz pedig megmutatja nekem, mennyire folytottam el az érzelmeim az elmúlt időszakban, fizikailag is kitárja a szívünket (az első órán mondta az oktató, hogy ne lepődjünk meg, ha ennél a póznál folytogat a sírás néha, nem hittem el, hogy egy póz tud ilyet csinálni, de igen 🙂 az elején még a szédülés is kerülgetett sokszor, csak ennél). A heti jógához hozzátartozik a séta oda és vissza, ezzel kitolom azt az időt, amíg beengedem a külső ingereket. Ezután kezdődhet az új hét…
De mi van a többi napon?
Itt jön a lényeg. Ezekre nem mindig lehet elmenni. Szezonban túl sok a tennivaló, a gyerekek sokat betegek, emiatt én is, most például november vége és január közepe között talán egyszer sikerült elmennem jógára, és 2-3x tudtam megcsinálni a hasizom tornámat, a thai box teljesen ki is maradt.
Ilyenkor (is) szükség van valamire, ami nem igényel túl sok időt – de rövid idő alatt fel tud tölteni.
Erre született a Szeretetpercek rituálé csomag
A Szeretetpercek rituálé nem azért született, hogy kiváltsa a mozgást, a jógát vagy a terápiát. Hanem azért, hogy legyen kapaszkodó azokban a napokban is, amikor ezekhez (vagy a szokásos rutinodhoz) nem férsz hozzá. Vagy amikor csak ki kell bírni, amíg újra el tudsz menni.
Néha 5 perc fürdés.
Néha pár lassú érintés.
Néha csak az, hogy megállsz, és nem sietsz tovább.
Mit ad ez a rituálé?
A Szeretetpercek rituálé csomag:
megnyugtató epsom sós, levendulás fürdőteát
egy könnyű, pálmarózsás masszázshabot, ami nem nehéz krém, hanem érintés
és egy Szeretettel zsákot, ami emlékeztet arra, hogy ez nem véletlen idő
Használhatod:
egyedül
párban
csendben
beszélgetve
Nem számít a forma.
Csak az, hogy figyelem legyen benne.
Ne várj tőle csodát – a csoda Benned van
A Szeretetpercek nem fogják „rendbe tenni” az életed. Ahogy az enyémet sem teszik rendbe.
De segítenek nem teljesen szétesni. Segítenek visszatalálni. Segítenek átvészelni.
És néha ez pont elég.
Ha egy mondatban kellene összefoglalnom
A Szeretetpercek rituálé arra van,
hogy minden nap legyen pár perc,
ami akkor is megtart,
amikor minden más épp kiesik.
Párban vagy egyedül 😉